Non-Subjective Valuing®

All about the method that™ uses...

Using greatly oversimplified imaginary facts and numbers, this is how Non-Subjective Valuing® is done.

The essence of this invention is the NORM, the assumed unit which is average in its qualities and price, to which all existing units are compared.

The paperback, HOW TO TELL WHAT THINGS ARE REALLY WORTH, (available at Amazon. Com) contains the greatly detailed explanation of the science, enthusiastically recommended by world famous economist, Dr. Arthur Laffer, of the Laffer Curve and professor Michael Scriven, author of VALUING THESAURUS.

The below introduced method may of course be used by individuals, in which case the system is naturally subjective, but ultimately resolves this (until now unanswerable) question: WHAT IS SOMETHING WORTH?


What happens on this site is this: If you do not enter your unique preferences (0-10, 10 being most important), then upon clicking on CALCULATE!– in seconds, the default results provide you with the pecuniary value of each car to the hypothetically ideally informed Average User.

1. Through carefully designed questionnaires to the demographically correct cross section of our society, we learn all the qualities for which a target subject is presently recognized by the community. (Could be attributes of dentists, toothpastes, department stores, online vendors, cities, senators, policies, economists, movies, movie reviewers . . . not even the sky is the limit). For this example, we will use Sport Utility Vehicles. There are about 300 things we, the people, consider about them. (Please see the list on this site under QUALITIES INVENTORY)

2. Through a second, scientifically made up inquiry, to the demographically accurate cross section of our community, we learn how relatively important each property of the object is to us. For brevity, let’s use only 3 attributes of SUVs for this example, not 300 or 3000, say: RELIABILITY, ECONOMY and SAFETY.
By allowing the respondents to rate each such attribute for importance, 0-10, 10 being most important, we shall have an average count of importance for each attribute. Since all things consist of 100% of their currently discoverable qualities, and pretending for this example that SUVs have only 3 qualities, here is how the math goes.

3. Suppose we get the following averages from the populace:


ECONOMY 7, and


Non-Subjective Valuing® translates such relative importance ratings into slices of pies, or percentages, as follows: 9+7+8=24, or

RELIABILITY 9:0.24=38%;

ECONOMY 7:0.24=29%;

SAFETY 8:0.24=33%.

Whatever number of characteristics we measure, make up 100% of what an SUV “is”). In this hypothetical example, to our current society, these SUV features are found to be important to the following degrees: RELIABILITY=38%; ECONOMY=29% and SAFETY=33%.

4. Non-Subjective Valuing® scientific research measures the hypothetically exact average SUV’s parallel characteristics.
By evaluating the level of RELIABILITY, ECONOMY and SAFETY of all SUVs, and discovering the average RELIABILITY, ECONOMY and SAFETY for such vehicles, the method assigns the identified averages to a non-existent, NORM, or “100%” SUV, which abstractive vehicle becomes the yardstick for Non-Subjective Valuing®.
This assumed standard/model vehicle is average as to all its contemplated characteristics, and most important, it is accurately calculated that if such SUV existed, for exactly how much money it would currently sell in the market place.

5. Continuing to greatly simplify the explanation of the science, let us suppose that we learnt that the 100% (or average) RELIABILITY consists of an SUV breaking down 10 times during the first 5 years of its life;

its gas consumption (ECONOMY) turns out to be 20 mpg; and

national accident reports show that 120 individuals die each year in the average Sport Utility Vehicle.

We also know from price averaging that our society is currently willing to pay $22,000 for the assumed, exact average SUV.

6. This means that the typical American pays out

38% of $22,000, for average reliability;

29% of $22,000, for normal economy; and

33% of $22,000, for regular safety.

Now we have our YARDSTICK SUV, based on nothing but the undiluted facts. His criterion allows us to establish ratios. We can now compare isolated qualities of a particular vehicle to the NORM, then PRORATE such qualities accordingly. Pure proportionality is an essential feature of this new valuing system, which (due to combining in a systematic way the quantifying of values obtained from a carefully designed survey of societal preferences) is independent of any point of view. Deviations from the NORM proportionately affect each vehicle’s pecuniary worth in terms of the preferences of a hypothetically ideally knowledgeable community.

Communally speaking then, we pay $8,360 for normal reliability;

$6,380 for average economy; and

$7,260, for normalized safety . . . these dollar amounts corresponding to the parallel percentages representing the societal importance levels of the three in-play qualities.

7. Once we measure a Test SUV, (that is, a real one), and compare its characteristics with those of the hypothetical NORM (average) SUV, we get a perfectly valid dollar worth number, mirroring the true pecuniary VALUE of the Test vehicle, regardless of its price!

8.Using primitive math, it goes like this.

Say that the Test SUV sells for $25,000 and measures up as follows: It is confirmed that generally,

it breaks down 8 times during its first five years of its life, making it about 25% more reliable than average, or we must add 25% of $8,360 to its value, concerning that one quality (or plus $2,090, for its reliability advantage);

it will only travel 15 mpg, or less (worse by) 25% of $6,380 (or minus $1,595 for this Test vehicle’s economical disadvantage); and finally, in our example, we learn that

in the Test SUV, 60 individuals die each year, making it 50% safer than average, or worth 50% more than $7,260, which is the amount of money we pay for normal safety, adding 50% of $7,260 (or plus $3,630), to the Test vehicle’s value.

9.. When we calculate plus $2,090, minus $1,595 and plus $3,630, it turns out that our particular Test vehicle is worth $4,125 more than the NORM vehicle, or $22,000 plus $4,125, equaling$26,125

What this vehicle sells for ($25,000), can now be compared with what it’s worth ($26,125), or we learn that our Test SUV is in fact underpriced by $1,125, or 4.5%!

Non-Subjective Valuing® is thus the patented method that sets forth the only procedure scientifically to unearth the genuine monetary value or rank of something, independent of its price, market value or reputation. Incredibly and for the first time ever, it resolves the question man has tried to answer forever: What is something worth?

The method and know-how are licensable from patent owner Tommy Vig by
Some examples for valuing include the scientific finding of the current monetary worth or ranking of a heart transplant by a certain surgeon, a tooth pulled by a particular dentist, a specific used car, a given government policy, research project, a philosophy, a respective box of cereal, or a computer or software product, a web site, a city, a neighborhood, house, work of art, employee, employer, an official, a candidate, a ballot proposition; or the dollar worth or regional or national ranking of a distinct HMO, car rental agency, professor, airlines, student, supermarket; or the precise chances of a particular horse to win a certain upcoming horse race, the ranking of a newsman, university, vacation, mountain climbing experience, fraternity, success: you name it.

The important thing is that Non-Subjective Valuing® distinguishes market price or popular perception from true value, and quickly answers the question: If you suddenly knew and fully understood everything you wanted to know about the probed subject, how would you appraise it then?

The results are not the opinion of the inventor, or a consensus of experts, a plebiscite, meaningless popularity contest, market research, or any other worth-determining procedure known until Non-Subjective Valuing® was invented.

The new science of Non-Subjective Valuing® proves that a perfectly informed observer can determine the true monetary value of an entity, no matter its price.
The nightmare of designing salesmen, ingenious ad agencies and Consumer Reports! (The last one, because among other problems with the current assessing arrangement used by the most well-known shopping guide; as opposed to the Non-Subjective Valuing® method, Consumer Reports product evaluation tests are all subjectively designed.)

Head of Research for 2010 superminis: Bea Trepess

Kedves Magyar Látogatóinknak :

Eljárás vagyoni értéket képviselő javak független értékbecslésének megvalósítására.

Víg Tommy szabadalma: Non-Subjective Valuing®US Patent No. 6038554 © Tommy Vig 1988-2013

A bejelentés éve: 1999, a feltalálás éve: 1988.

A találmány tárgya eljárás vagyoni értéket képviselő javak független értékbecslésének meg­valósítására, amelynek során adatgyűjtés és az összegyüjtött adatok értékelése alapján meghatá­rozzuk a vizsgált vagyoni értéket képviselő dolog pénzben kifejezhető értékét. (A szó „dolog” alatt kivétel nélkül minden elképzelhető vizsgálandó közeg értendő, legyen az fogpaszta, fogorvos, hajókirándulás, politikus, leendő férj, versenyló, stb. A könyvben „HOW TO TELL WHAT THINGS ARE REALLY WORTH” (megvásárolható az AMAZON.COM-nál is) sok ezer „dolgot” nevezünk meg, amelyek az itt bemutatott metódus alapján mind felmérhetőek)

Jelen találmány tehát valamely dolognak, szolgáltatásnak, hivatásos egyénnek, stb., stb., stb., az adott dolog stb., piaci árával szembeállított valódi társadalmi pénzbeli értéke vagy besorolása meghatározásának területére tartozik.

A® a Non-Subjective Valuing® tudomány első az Interneten elérhető megtestesülése.

Célja tudományos alapon felvilágosítani a vásárlót, a kereskedőt, a gyártót, és minden más érdekeltet egy autó való pénzbeli ÉRTÉKÉRŐL az ÁRÁTÓL függetlenül.

A megoldás jellegzetessége, hogy először alap adatbázist állítunk össze; az alap adatbázist összeállításához első adatgyűjtést folytatunk le, amelynek során az eredeti közvélemény-kutatás kere­tében a válaszadó csoport tagjait megkérdezve, többek között induktív statisztika tudományát, pontos mintavételezést és központi tendenciákat felhasználva meghatározzuk a vizsgált va­gyoni értéket képviselő dolog összes fellelhető jellemző tulajdonságát, és így az alap adatbázis részét alkotó tulajdonság adatbázist állítunk össze.

Ezt követően második közvélemény-kutatást hajtunk végre, amelynek keretében többek között matematikai statisztikai eszközökkel megha­tározzuk, hogy a vizsgált vagyoni értéket képviselő dolognak a tulajdonság adatbázisban rögzí­tett egyes fellelhető jellemző tulajdonságai milyen fontossági sorrendet képviseinek az egészhez képest, és így ugyancsak az alap adatbázis részét képező közösségi fontossági mutatókat meg­adó közösségi sorrend adatbázist alakítunk ki.

A közösségi sorrend adatbázist a tulajdonság adatbázissal együtt adattároló és feldolgozó egységben helyezzük el, tároljuk és a feltérképezett adatokat kapcsolt ismeretekkel rendelkező számítógépes alap adatbázissá egyesítjük, ezt köve­tően kérdésfeltevéses módszerrel meghatározzuk és százalékos arányban kifejezzük, hogy egy meghatározott használó számára az alap adatbázisban elhelyezett egyes jellemző tulajdonságok mennyire fontosak és ezáltal egy a Felhasználó egyéni értékrendszerét véve alapul, értékmutató csoportot alakítunk ki.

A fentiek alapján ezen folya­matot minden lehetséges vizsgálandó dologra megismételjük, ezen túlmenően a

rendelkezésre álló alap adatbázis és a vizsgálandó dolgok összessége alapján, matematikai átlagszámítás mód­szerével összehasonlító egységet határozunk meg (NORM), amely megtestesíti az összes fellelhető jel­lemzőknek és azok egészhez viszonyított súlyának pontos átlagát, valamint a piaci átlag árát, (ha a dolog létezne!) ezen összehasonlító (NORM) egységet ugyancsak az adattároló és feldolgozó egységben helyezzük el, ezt követően az összehasonlító egység (NORM) és a vizsgálandö (létező) dolgok fellelhető jellemzőinek és azok­hoz tartozó értékének összevetésével kiegészítő adatbázist hozunk létre, amelynek során az adattároló és feldolgozó egységben adat-transzformációs műveletek sorozatával létrehozzuk a megfelelő érték számokat, amelyek pontosan képviselik á független használó értékítéletét és/vagy a fellelhető jellemzők elfogadható fontosságit az összes jellemzők közötti viszonyítás­ban, párhuzamot vonva a meghatározott összehasonlító egység átlagos jellemzőivel.

Végül az adattároló és feldolgozó egység segítségével meghatározzuk az alap adatbázis és a kiegészítő adatbázis közötti összefüggéseket, és az adott valós vizsgált vagyoni értéket képviselő dolgok tényleges jellemzőinek értéke alapján meghatározzuk a vizsgált vagyoni értéket képviselő dol­goknak (1) a társadalom szempontjából elfogadható pénzbeli értékét, TRUE VALUE – OBJEKTÍV ÉRTÉK, valamint a vizsgáló egyén szempontjából fontos pénzbeli értékét YOUR VALUE – SZUBJEKTÍV ÉRTÉK.

Az eredményt adatbázisban foglaljuk össze, az így létrehozott eredmény adatbázis elemeit pedig meghatározott feltételek szerinti sorrendbe rendezve megjelenítjük és adattárolón rögzítjük.

Az ár azt mondja meg, hogy egy adott csoportban mely dolog a legdrágább, vagy a 37. leg­drágább. A jelen

találmány ezzel szemben azt mutatja meg, hogy az adott sorozatban melyik egység a legjobb, illetve a 37. legjobb a

társadalom szempontjából, ill. az egyéni vizsgáló (observer) szempontjából.

Az árat a piaci dinamika alakítja ki a vásárló és az eladó között. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárás­sal olyan értékelés végezhető el, amelynek eredményeként meghatározható, hogy egy konkrét termék, szolgáltatás vagy bármely más dolog ténylegesen mennyit ér ténylegesen forint és fillérben egy adott közösség vagy éppen valamely egyén számára, azaz e metódus valamely dolog ártól független tényleges pénzbeli értékének meghatározásával foglalkozik.

A társadalmi berendezkedéstől függetlenül minden korban mindig fontos szerepet játszott, hagy az emberek pontosan tudják egy adott dologról, hogy annak mi a pénzben kifejezhető érté­ke. Az ár csak azt mondta meg és mondja meg ma is, hogy valamit mennyiért vásárolhatunk meg. A jelen találmány ezzel szemben azt mutatja meg, hogy az adott sorozatban melyik egység mennyit ér. (Pl. Megtudhatjuk, a 300 tényező alapján, ami érdekel bennünket egy fogorvossal vagy vendéglővel kapcsolatban, hogy melyik orvost ill. éttermet válasszuk. (A Non-Subjective Valuing®központi tárolójában egy olyan szakértő lakozik, mint az IBM sakkozó-gépében (Big Blue), ami megverte a sakkvilágbajnokot, mert MINDEN lehetséges lépést tudott és értett.) Nem nehéz kiszámítani, hogy ÁTLAGBAN mennyibe kerül egy foghúzás. Azt sem nehéz megtudni, hogy egy ÁTLAG fogorvos „miből áll”. Hogyan vélekednek róla pacienseik, melyik egyetemen végzett, és milyen eredménnyel: kb. átlagban 300 tényezőt tudunk megfontolni bármiről/bárkiről. Tehát van egy elképzelt ÁTLAG fogorvos (NORM), aki az alapján, hogy ÁTLAG: ennyit és ennyit számolhat fel egy (átlag) foghúzásért. Ez a NORM, mindenben 5-ös számot kap a 0-10-ig terjedő skálán. A vizsgálandó (nem létező) „dolog” mindenben átlag, beleértve az árát is.

Minden társadalom összességének van egy kiszámítható értékrendszere, úgymint az egyénnek is. (Pl. a Szubjektív Érték az egyén értékrendszerét veszi figyelembe: van akinek a fájdalommentesség a legfontosabb tényező, másoknak fontosabb, hogy saját barátai mit mondanak a kérdéses fogorvosról, egy harmadik egyénnek az számít, hogy milyen díjakat kapott az orvos, vagy, hogy más fogorvosoknak mi a véleménye róla, esetleg közel van e a rendelője a lakóhelyéhez, stb., ez az EGYÉNI elbírálás, mig ettől függetlenül a társadalmi elbírálás (True Value – Objektív Érték) közvéleménykutatás sorozat (több lépés) kiértékelése után történik.)

Az árat a piaci dinamika alakítja ki a vásárló és az eladó között. Eme találmány szerinti eljárás­sal olyan értékelés végezhető el, amelynek eredményeként meghatározható, hogy egy konkrét termék, szolgáltatás, vagy bármely más dolog vagy személy (egy bizonyos politikus, vagy egy meghatározott hajókirándulás, vagy hotelszoba, esetleg egy leendő férj, vagy egy lóversenyen induló ló esélye nyerni) ill. mennyit ér valaki vagy valami ténylegesen forint és fillér értékben egy adott közösség vagy éppen valamely közösséghez tartozó egyén számára, azaz ez a metódus valamely dolog ill. egyén vagy szolgáltatás árától független tényleges pénzbeli értékének meghatározásával foglalkozik.

Értékbecslések elvégzésére sok egymástól eltérő eljárást is kidolgoztak már, de minden Non-Subjective Valuing® elötti kisérlet végül is szubjektív véleményhez vezetett. Valamiféle szemszögből nézték a

dolgokat. Ez a találmány nem így működik, azért lehetett szabadalmaztatni: új, hasznos és müködik.

A napjainkban használatos közvélemény-kutatások alapvető hátránya és hiányossága, hogy elkerülhetetle­nül félrevezető kérdéseket tesznek fel az embereknek, mivel olyan dolgokról érdeklődnek, amelyekről a kérdezettek jelentős része nagyon keveset vagy éppen semmit sem tud, de arra kérve őket, hogy a megfelelő tapasztalat és a tények ismeretének hiányában mégis adjanak véleményt, vagy hasonlítsanak össze egymással dolgokat ill. embereket, vagy elképzeléseket, politikai meglátásokat, törvényjavaslatokat, stb. (Pl. ma Amerikában a HEALTH CARE REFORM a nagy vita kérdése, de igazán ki tudja, hogy ha megvalósul a törvény, az pontosan kinek használ majd? Ki húz hasznot belőle, a biztosítóvállalatok, az orvossággyárak, a politikusok, a kórháztulajdonosok, stb.?)

A közvélemény-kutatások eredményeit pedig úgy adják közre, mintha ez alapos felmérés követ­keztében fontos és általános következtetéseket jelentene, holott a választó/szavazó/véleményt-nyilvánító polgárok 99 százalékát majdnem teljes tudatlanság jellemzi. (Az asztalos, vagy zenész ért a munkájához, de hogyan tudná megmondani, hogy egy törvényjavaslat, vagy készétel hasznos e társadalmának ill. személyének?)

A manapság alkalmazott piackutatási módszerek hiányossága többek között még, hogy a különböző ter­mékeket és szolgáltatásokat nyújtó cégek ezekre támaszkodva lényegében csak arról szereznek információt, hagy a tájékozatlan közönség egy bizonyos, megfelelően reklámozott termékért mennyit hajlandó fizetni, (illetve mit prédikáljon egy politikus, hogy rá szavazzanak) függetlenül az adott dolog tényleges értékétől ill. a való tényektől.

Az eladó természetes érdeke azt diktálja, hogy minél nagyobb nyereséget hozzon létre. A probléma abból származik, hogy mivel az emberek a legtöbb dologról nagyon kevés ismerettel rendelkeznek, gyakran nem a tények, hanem a reklám/beharangozás (PR) befolyása a döntő.

Az eladóknak természete­sen figyelembe kell venniük az előállítás költségeit is. Mindez azonban az árral és nem az ér­tékkel kapcsolatos. (Lehet nagyon drágán előállitani értéktelen dolgokat.)

Napjainkig az értékelési eljárások még nem tárták fel és nem számszerűsitették az egyes dolgok valamennyi közösségileg feltárható tulajdonságát, valamint nem határoztak meg olyan norma egységet, amelyhez az egyes dolgokat szubjektív benyomásoktól mentesen lehetett volna összevetni. Ennek megfelelően pedig nem lehetett összemérni az egyes dolgok valamennyi külön-külön számszerűsített tulajdonságát az egyéni felhasználó szempontjából. Azaz az máig alkalmazott eljárások esetében nem létezik olyan tudományos elven kialakított és meghatározott rendszer arra, hogy a tulajdonságbeli eltéréseket pontosan és pénzbeli érték­ben kifejezzék. Ezt a tarthatatlan helyzetet orvosolja a Non-Subjective Valuing®

Az ismertetett tendenciák alapján a Non-Subjective Valuing®elött alkalmazott értékelési eljárások általános hiá­nyossága, hogy minden esetben szubjektív döntések és mindössze néhány jellemző alapján ha­tározták meg a vizsgált dolog; pl. egy gépjármű árát, és így az nem adhatott megfelelő eligazí­tást az önálló értékítélettel rendelkező egyének számára az autó tényleges értékéről.

A pre-Non-Subjective Valuing®eljárások hiányossága még az is, hogy a különbözó területhez, pl. műszaki konst­rukciók, építmények, művészeti alkotások, hivatásos egyének, szolgáltatások, stb. esetén más és más értékelési metodikát alkalmaztak, így azok nem voltak egységesíthetők ill. egymással összehasonlíthatók. (Pl. Tegyük fel, hogy dönteni kell, hogy egy bizonyos autót vegyünk e, vagy kislányunkat egy elsőrangú magániskolába irassuk be. Metódusunk alapján mindkét dolog pénzben kifejezett értéke alapján dönthetünk. Lehetetlen? Csak úgy, mint a repülés, a televízió, vagy az internet. („Ha ilyen eddig nem volt, az nem is lehet.”)

A találmány szerinti eljárással célunk az ismert változatok hiányosságainak kiküszöbölése és olyan megoldás megalkotása volt, amely alkalmas a különböző vagyoni értékű javak olyan érték-megállapítására, amelynek alapját a becslést végzőtől független adatok alkotják, de a vizsgálat eredménye önmagában figyelembe veszi az adott személy vagy csoport, esetleg társa­dalom, szemléletmódjat és értékítéletét.

A találmány szerinti eljárás megalkotásának további célja az, hogy meghaladja mind a szubjektív értékelést, mind a piacon rendelkezésre álló információk aszimmetriáját azáltal, hogy az eljárás megvalósítása alatt lényegében hitelt érdemlően tájékoztatja a felhasználót valamely dolog, stb. valódi pénzbeli értékéről, amely a vizsgált dologra vonatkozó ideális, előzetesen feldol­gozott (lehetőleg hiánytalan) información alapul és az értékelést ennek megfelelően a szubjektív elemek lényegében teljes kiküszöbölésével hajtatja végre.

A találmány szerinti eljárás megalkotásához az a felismerés vezetett, hogy minden dolog egy adott közösség számára az illető dolognak az adott közösség által elfogadott, kollektíven fel­tárható tulajdonságainak összességéből áll, (másszóval minden és mindenki feltárható összetevőinek 100%-ából áll !) így objektív összehasonlítás csak abban az esetben lehetséges, ha az összehasonlítandó dolgok valamennyi társadalmilag fellelhető tulajdonsága megismerhető és számszerűsíthető: Valamely dolog valódi értéke az illető dolog valóságos pénzbeli értékét jelenti, amely azon alapszik, hogy az illető dolog pontosan micsoda, mire és mennyire jó és összesen milyen tulajdonságokkal rendelkezik,

Ezzel szemben piaci árát a vevő és az eladó alkufolyamata hatá­rozza meg: az ár és az érték két különböző dolog.

Nincsen olyan dolog, szolgáltatás, személy, stb., amelynek adott pillanatban fellelhető tulajdonságait az indukciós

statisztika, a pontos mintavételezés és a súlyozott tendencia tudományos módsze­reit használva ne lehetne megállapítani. Ezek alapján, ha az ismertektől eltérő módon, sajátosan felvett alap és kiegészítő adatbázist hozunk létre, majd azokat arra alkalmas eszközkészlet, esetünkben megfelelő paraméterekkel rendelkező számítástechnikai eszközök segítségével át­alakítjuk, megfeleltetjük egymásnak és igy átstrukturáljuk, akkor a feladat megoldható, mert eredményképpen olyan változtatott adathalmazt kapunk, amelyből megallapitható a jellemző tulajdonságok mindegyikének pontos viszonylagos fontossága és nagysága a közösség ill. az egyén szem­pontjából, azaz a keresett információk kinyerhetők, és így a feladat megoldható.

Az eljáráshoz kapcsolódö további felismerés volt, hogy a megfelelő összehasonlítás lehető­ségének megteremtéséhez meg kell határozni egy olyan viszonyítási egységet, amely mind a társadalmilag közösen feltárható összes tulajdonság, mind az ár szempontjából pontosan a ki­számított átlagérték, pl. az 5-ös szám azon a 0-tól 10-ig terjedő skálán, ahol a 10 a legjobb értéket jelenti, a nulla a legrosszabbat jelképezi (ami szám soha sem nulla !) és az ötös szám (5) a 100 %-os egység: a NORM: az ELMÉLETI egység, ami árában és minden tulajdonságában ÁTLAG.

A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti eljárás vagyoni értéket képviselő javak független értékbecslésének megvalósítására, – amelynek során mintavételezésre alkalmas sze­mélyekből álló válaszadó csoportot jelölünk ki, azoktól adatokat gyűjtünk és az összegyűjtött adatok értékelése alapján meghatározzuk a vizsgált vagyoni értéket képviselő dolog pénzben kifejezhető értékét, – azon az elven alapszik, hogy először alap adatbázist állítunk össze, az alap adatbázis összeállításához első adatgyűjtést folytatunk le, amelynek során első közvélemény­kutatás keretében a válaszadó csoport tagjait megkérdezve, többek között induktív statisztika tudományát, pontos mintavételezést és központi tendenciákat felhasználva (1) meghatározzuk a vizsgált vagyoni értéket képviselő dolog, stb., összes fellelhető jellemző tulajdonságit, és így az alap adatbázis részét alkotó tulajdonság adatbázist állítunk össze, ezt követően (2) második közvéle­mény-kutatást hajtunk végre, amelynek keretében többek között matematikai statisztikai esz­közökkel meghatározzuk, hogy a vizsgált vagyoni értéket képviselő dolognak, stb., a tulajdonság adatbázisban rögzített egyes fellelhető jellemző tulajdonságai milyen fontossági sorrendet kép­viselnek az egészhez képest, és így ugyancsak az alap adatbazis részét képező közösségi fon­tossági mutatókat megadó közösségi sorrend adatbázist alakítunk ki, a közösségi sorrend adat­bázist a tulajdonság adatbázissal együtt adattároló és feldolgozó egységben helyezzük el, tárol­juk, és a feltérképezett adatokat kapcsolt ismeretekkel rendelkező számítógépes alap adatbázis­sá egyesítjük, ezt követően kérdésfeltevéses módszerrel meghatározzuk és százalékos arányban kifejezzük, hogy egy meghatározott használó számára az alap adatbázisban elhelyezett egyes jellemző tulajdonságok mennyire fontosak és ezáltal egy egyéni értékmutató csoportot alakí­tunk ki, majd ezen folyamatot minden lehetséges vizsgálandó dologra megismételjük, ezen túlmenően a rendelkezésre álló alap adatbázis és a vizsgálandó dolgok összessége alapján, ma­tematikai átlagszámítás módszerével összehasonlító egységet határozunk meg, amely megtes­tesíti az összes fellelhető jellemzőknek és azok egészhez viszonyított súlyának pontos átlagát, valamint a piaci elméleti átlag árat, ezen összehasonlító egységet ugyancsak az adattároló és feldolgozó egységben helyezzük el, ezt követően az összehasonlító egység és a vizsgálandó dolgok fellel­hető jellemzőinek és azokhoz tartozó értékének összevetésével kiegészítő adatbázist hozunk létre, amelynek során az adattároló és feldolgozó egységben adat-transzformációs műveletek sorozatával létrehozzuk a megfelelő érték számokat, amelyek pontosan képviselik a független használó ill. a kívánt társadalom akkori értékítéletét és/vagy a fellelhető jellemzők elfogadható fontosságát az összes jellem­zők közötti viszonyításban, párhuzamot vonva a meghatározott összehasonlító egység átlagos jellemzőivel, végül az adattároló és feldolgozó egység segítségével meghatározzuk az alap adatbázis és a kiegészítő adatbázis közötti összefüggéseket, és az adott valós vizsgált vagyoni értéket képviselő dolgok tényleges jellemzőinek értéke alapján meghatározzuk a vizsgált va­gyoni értéket képviselő dolgoknak a társadalom szempontjából elfogadható pénzbeli érté­két (TRUE VALUE – OJEKTÍV ÉRTÉK), valamint a vizsgáló egyén szempontjából fontos pénzbeli értékét (YOUR VALUE – SZUBJEKTÍV ÉRTÉK) eredmény adatbázis­ban foglaljuk össze, az így létrehozott eredmény adatbázis elemeit pedig meghatározott feltéte­lek szerinti sorrendbe rendezve megjelenítjük és adattárolón rögzítjük.

A találmány szerinti eljárás ismérve az eredmény pénzbeli értékkel való kifejezése.

Az eljárás egy változatánál a még pontosabb értékelés érdekében az adattároló és feldolgozó egységbe értékbefolyásoló koordinátát telepítünk, amely tükrözi a teljes vizsgált dologcsoport illetve annak egy vagy több tagja tekintetében tényleges, egy vagy több feltárt konkrét befolyá­soló szempont relativ súlyozó hatását.

Az eljárás szerves része az alap adatbázis elemeit, az összehasonlító egységet és a kiegészítő adatbázis elemeit rendszeresen ellenőrizni, kiegészíteni és karbantartani.

A találmány szempontjából kedvező lehet, hogy az értékbecslés megvalósítása során az adattároló és feldolgozó egységben a vízsgáló egyén szakmai felkészültségének megfelelő ér­tékmódosító tényezőt is beállítunk, az eredmény adatbázis megalkotásánál pedig az értékmó­dosítás tényezőt figyelembe vesszük. (Pl. Festmények értékének elbírálásánál számít, hogy az érdeklődő mennyire ért a festményekhez, mikor megjelöli egy adott festménnyel kapcsolatos tényeket, pl. DECORATÍV 0-10?)

Az eljárás megint más változatánál az értékbecslést több személyből álló csoport­tal végezzük, az értékbecslés megvalósítása során az adattároló és feldolgozó egységben a cso­portot alkotó vizsgáló egyének szamának megfelelően, döntési súlyukat tükröző rangsor ténye­zőt állítunk be, a rangsor tényezőt pedig a becslés során az eredmény adatbázis létrehozásakor figyelembe vesszük. (Pl. Egy családban a 30 éves apa véleménye egy döntésben tóbbet számít, mint 7-éves kisfiáé, stb.)

A találmány szerinti eljárás számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Legfontosabb ezek közül, hogy a súlyozó tendencia, a pontos demográfiái mintavételezés, az indukciós statisztika tudománya, valamint a bemutatott felméréssorozatok és a számszerűsített viszonylagos fontos­ság módszerének egyedülálló kombinációja szerves, kívülről nem befolyásolt, vagyis természe­tes értékeléshez vezet, így az eljárás eredményeként kapott pénzbeli értékek – ennek megfelelő­en – nem önkényes, szubjektív értékek, hanem a vizsgált dolog jelenlegi való, „relatív objektív” társadalmi értékét tük­rözik.

Más szóval a találmány szerinti eljárás egyszerűen és gyorsan tájékoztatja a felhasználót az illető dolog tudományosan kiszámított valódi közösségi vagy kollektív értékéről, valamint az illető konkrét érdeklődő számára képviselt pontosan meghatározott, valódi személyes értéké­ről.

Előnynek kell tekinteni továbbá azt is, hogy az eljárás meghaladja a szubjektivitás korlátalt és lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy összehasonlitsa egy adott dolog pénzben kifeje­zett értékét az azonos termék- vagy szolgáltatáscsoportban tartozó más dolgok aktuális értéké­vel és besorolásával valamint, hogy összehasonlíthassa az illető dolog tényleges értékét annak piaci árával.

Ugyancsak előnyös, hogy az eljárás az elméletileg ideális tájékozottságon alapuló kollektiv értékítéletet fejezi ki azáltal, hogy feltárja és megmutatja egy képzeletbeli, tökéletes információk­kal rendelkező társadalom által alkotott pénzbeli értékítéletet, amely az egyedüli módszer va­lamely dolog valódi értékének megállapítására, sőt a felhasználó bármely kiválasztott tulajdon­ság alapján osztályozhatja az egyes dolgokat, természetesen saját csoportjukhoz tartozó dol­gokkal összevetve azt. Tehát, pl. ez a metódus kimutatja, hogy ha az átlagember (aki a társadalmat képviseli) mindent amit szeretne tudni és érteni egy bizonyos politikusról varázslatszerüen hirtelen mindent tudna tudna és értene egy bizonyos politikusról, AKKOR hogyan vélekedne róla, illetve ellenfeleiröl, akikrőr szintén mindent tud és ért. Egyelőre hiányos ismeretekkel rendelkezünk mindenről és mindenkiről („tudásunk” hirdetésekre és mellébeszélésekre épül), ráadásul igen kevés ténnyel rendelkezünk, és az a relativ kisszámu tény sincs objektívan kianalizálva. Önkényes szempontok helyett ez az eljárás az ideális társadalmi értékek szerint analizál, maga a társadalom itéli meg, hogy melyik tulajdonság mennyire fontos. Így nem csapjuk be önmagunkat, éd nem esünk áldozatul egyoldalu, félrevezető promóciók hatásának.
A továbbiakban a találmány szerinti eljárást példák kapcsán ismertetjük részletesebben.

Első példa:

A példa szerinti eljárás során azt kívántuk megállapítani, hagy egy bizonyos tulajdonságok­kal rendelkező meghatározott gépkocsi milyen pénzbeli értéket képvisel. Ennek érdekében első lépésként létrehoztuk azt az alap adatbázist, amely a társadalomban az autókkal szemben fontos minden jellemző tulajdonságot és ezek egymáshoz viszonyított fontossági mu­tatóit tartalmazta. Az alap adatbázis létrehozásához kérdőívet állítottunk össze, amelyet első közvélemény-kutatás keretében a társadalom teljes körét képviselö mintát alkotó személyekből álló csoportnak adtunk ki kitöltésre.

A válaszadók egy része a következő jellemzőket szerepeltette. ABS, ARS, abszolút üzem­anyag-takarékosság, gyorsulási idő 100 km/h sebességre, légkondicioná1á berendezés, légzsák, riasztó, össz-kerék meghajtás, rozsdamentes kerekek, beépített autórádió, kartámasz, fényszö­rámosá, önműködő klímaállítás, önműködő kézifék kioldó, önműködő súlykiegyenlítő, önmű­ködő biztonsági öv funkció, automata sebességváltó, a gépkocsi által nyert díjak (szaklapok, szakmai szervezetek stb.), akkumulátor és generátor kijelző, krómozott díszlécek, fékek tulaj­donságai, kagylóülések, beépített pohártartók, beépített érmetartók, lökhárító tulajdonsága, gépkocsi tervezők összesített véleménye, csomagtér, a kárpit minősége, kazettás magnó, CD lejátszó, mennyezetborítás minősége, beépített mobil telefon, szivargyújtó és hamutartó, óra, hűtővíz hőmérséklet kijelző, színes külső díszítés, az ágazati szakemberek egybehangzó véle­ménye, lehajtható tető, farolási tulajdonságok, biztonsági nappali fényszóró, dízelmotor, köny­nyű ajtónyitás és biztonság, égy feltöltéssel megtett út nagysága, a gépkocsiból való ki- és be-

szállás könnyedsége, elektronikus vontató rendszer, környezeti hatás értékelése, külső zajszint, belső zajszint, divatos külső forma, szűrt szellőztetés; elsősegély készlet, külföldi gépkocsi, elülső fejtámlák, szabványméretű pótkerék, működtetőúzemanyag fajta, zárható benzinsapka, távirányítás és minőség, kijelzők (száma, láthatósága, általában), általános kényelmi tényező, belső tér kialakítása, kesztyűtartó mérete, terhelhetőség, fúthetö ülések, fítött ablakok, fűtés, megvilágított tükrök a napvédő ellenzőn, műszerfal könnyű kezelhetősége és hozzáférhetősé­ge, biztosítási költségek, beépített gyerekülés, megszakított üzemű ablaktörlők, emelő, bőrborí­tású kormánykerék, bőrburkolatú sebességváltó, bőrülések, a hátsó ülés és az első ülések távol­sága, az első ülések hátratolhatósága, belső világítás, várható élettartam, tetőcsomagtartó, ge­rinctamasz, térképlámpa, térképtartók, napfénytető, NHTSA töréspróba eredmények, hangszó­rók száma, a légzsákok száma, minősége és elhelyezkedése, olajnyomás mérő, olajszint mérő, üzemeltetési költségek.

A válaszadók egy másik csoportjanál a további lényegesnek ítélt jellemző tulajdonságok a következők voltak: az illető típus népszerűsége az adott területen, külső hőmérsékletkijelző, külső zajszint, párnázott bakelit tető, a festés minősége, a könnyű párhuzamos parkolás lehetősége, alkatrész utánpótlás, jobboldali visszapillantó tükör, előzési sebesség és teljesítmény, elektromos gerinctámasz, elektromos ülésbeállítás, elektromos ablak­emelő, elektromos ajtózárak, elektromos csomagtartó fedél emelő, hátsó elektromos ablakeme­lő, elektromos hátsó ajtónyitó, elektromos állítású tükrök, elektromos antenna, szervofék, elektromos napfénytető, precíziós kormányzás, hifi- hangminőség, a gépkocsi tulajdonosok véleménye, a szerelők egybehangzó véleménye, programozható változó rásegítéses szervo­kormány, hangszórók minősége és száma, a szavatosság minősége, a rádió minősége, hátsó ablak jégtelenítő, a mérethez és teljesítményhez viszonyított üzemanyag-fogyasztás, megbízha­tóság, távirányítású ajtózár, a járműtípus megbecsültsége a gépkacsi-tervező mérnökök köré­ben, megbecsültsége a nagyközönség körében, megbecsültség az autógyárak vezetői körében, megbecsültsége az autókereskedők körében, használt érték, utazási tulajdonságok, állítható felfiiggesztés, borulásvédelem, biztonsági övek minősége, az ülésekkel kapcsolatos kényelmi és egészségi szempontok, férőhelyek száma, oldalirányó ütközésvédelem, oldalsó légzsákok, hát­só tolóablak, gyorsulás, sebességmérő, küllős kerekek, státusz szimbólum, presztízs, napfényte­tő toló vagy nyitható, tachométer, telefontartó, teleszkópos kerék, lopási kockázat, dönthető kormányoszlop, színezett üveg, napi km-számláló, csomagtartó térelválasztó, két vezetőre ál­lítható memóriarendszer, két árnyalatú festés, megfordulás könnyűsége, univerzális automata

garázsajtó nyitó, USA gyártmány, műanyagtető, látási viszonyok oldalra, látási viszonyok hát­ra, látási viszonyok előre, napellenzők, hűtővíz szint mérő, fából készült belső borítás, kerekek, elegancia és k-ülsö megjelenés a válaszadó személyes ízlése alapján.

A válaszok beérkezése után az vizsgált dologra vonatkozóan összegyűjtött valamennyi jel­lemzö tulajdonságot egyesítettük és létrehoztuk a tulajdonság adatbázist.

Egy második közvé­lemény-kutatás keretében ugyanezen reprezentatív mintának kiadva a korábban feltárt összes jellemző tulajdonságot azok fontossági sorrendjére vonatkozó véleményeket kértünk be. A kapott adatok alapján kialakítottuk az egyes jellemző tulajdonságokhoz tartozó fontossági ré­szesedés százalékos értékét az összes jellemzőhöz, mint 100 %-hoz (ötös szám=NORM) viszonyítva, és így létre­hoztuk a közösségi fontossági mutatókat tartalmazó közösségi sorrend adatbázist, amely a tu­lajdonság adatbázissal együtt az alap adatbázist alakította ki. A tulajdonságok közötti rangsor felállításához egy 0-tól 10-ig terjedő skálát használtunk, amelyben a 10-es érték képviselte a legjobb eredményt, a nulla legrosszabbat, és „5” volt a pontos ÁTLAG.

Ezután a különböző gépkocsikra vonatkozóan rendelkezésünkre álló korábbi információk, pl. műszaki adatok és árak alapján a matematikai átlagszámítás segítségével meghatároztuk az átlagos gépkocsihoz tartozó paramétereket, amelyben minden átlagosnak tekintett jellemző 5 minősítésű volt, és ezen átlagos képzeletbeli gépkocsihoz tartozó pénzbeli értéket is kiszámítot­tuk.

Ezen számított elméleti adatok képezték az összehasonlító egységet, amely mind a képze­letbeli pontosan kiszámított árában, mind egyes tulajdonságaiban a pontos átlagot, azaz a kör­diagram 100 %-át vagy 100 pontját jelentő egységet („5”) képviselte. Esetünkben az összehasonlító egységet megtestesítő gépkocsi 20 ezer dollárba került, az átlagos fékút 60 mérföld esetén pe­dig 150 láb, az átlagos végsebesség 125 mérföld/óra volt. Természetesen ez a nem létező, ösz­szehasonlítási alapot képező autó elméletileg a pontos átlagot képviselte minden egyes tulaj­donságában, amelyet az első adatgyűjtés során feltártunk.

Itt kell megjegyeznünk, hogy az összehasonlító egységet képviselő gépkocsi egyes tulajdon­ságainak pénzben mérhető értéke van, a vizsgált gépkocsik tulajdonságának az összehasonlító egységet képviselő átlagostól való eltérése pedig az adott gépkocsi értékek emelő vagy éppen csökkentő módon befolyásolja.

Az alap adatbázis létrehozása után a számitástechnikai eszköz kérdéslistája alapján a vizsgá­ló személy maga is betáplálta az alap adatbázisban felhalmozott tulajdonságok fontosságával általa meghatározott 0-10 közé adódó értékeket, amelynek eredményeképpen létrejött az adott személyre és az általa választott gépkocsikra vonatkozó egyedi értékmutató csoport, amelyet ugyancsak az adattároló és feldolgozó egységbe telepítettünk. Ezen eljárási lépések sorozatával végül létrehoztuk a független értékbecslés megvalósításához szükséges feltételeket.

A megfelelő adatok bevitele után az adattároló és feldolgozó egység tartalmazta az alap adatbázisban szereplő konkrét vizsgálandó csoport valamennyi tagjára vonatkozó összes, szá­mokban kifejezett értékbefolyásoló adatot, adott Fájlban tarolta az összehasonlító egységet is, amely – az illető vizsgált csoportot tekintve – valamennyi tulajdonságában és árában a pontos átlagot képviselte.

Amint megkaptuk egy bizonyos vizsgált dolog, pl. autó összetartozó, egyéni, számokban kifejezett tulajdonságait, az adattároló és feldolgozó egység ügy számította ki annak értékét, hogy összehasonlította azokat az átlagos összehasonlító egységként megadott autóval a tulaj­donságokból származtatott számszerűsített értékpontok alapján.

Az eljárás részét képezte, hogy az igényeknek megfelelően időszakosan elvégezte a társa­dalmi értékek újbóli felmérését, ezzel frissítette a számításaihoz használt kiinduló adatokat, lépést tartva a változásokkal, folyamatosan helyesen tükrözve a változó társadalmi értéke­ket, a lényeges tulajdonságokat és azok egymáshoz való viszonyát.

Az eljárás végén a rendelkezésre álló alap adatbázis és az egyéni értékmutató csoport elemei alapján az adattároló és feldolgozó egység azok összevetésével kialakította a kiegészítő adat­bázist, amely egy csoport bármely tagjának valamennyi számszerűsített tulajdonságát összeha­sonlította az adott csoport azon képzeletbeli talajával, amelyet összehasonlító egységnek hí­vunk, és amely valamennyi tulajdonságában és árában egyaránt a tudományosan kiszámított pontos átlagot képviselte. Végül a kiszámított értékszámok alapján képernyőn, papír vagy egyéb adathordozón – az adattároló és feldolgozó egység segítségével – megjelenítettük a vizs­gált vagyoni értéket képviselő dolognak a társadalom szempontjából elfogadható pénzben mért értékét, az egyén szempontjából elfogadható pénzben mért értékét, amely lényegében az eljárás eredmény adatbázisát képezte ügy lista, mint kördiagram formájában.

A jelen példában tételezzük föl, hogy a vizsgáló személy most arra volt kíváncsi, hogy an­nak az autónak mi az értéke, amely mindenben átlagos jellemzőkkel rendelkezett, de se­bessége az átlagos 100 km/h sebesség helyett 110 km/h. Az alap adatbázisból megtudtuk, hagy az összehasonlító egységet képező gépjármű értéke 1.000.000,- Ft. Az előzőekben ismertetet­tek szerint összeállitott alap adatbázisból pedig megismerhető volt, hogy a sebesség fontossága a társadalom szempontjából az összes jellemzők tulajdonságokon belül 1%-ot képviselt, míg a vizsgáló személy részére a sebesség fontossága 5% volt a jellemzők összességéhez képest.

Ezen drtékszámok alapján az adattároló és feldolgozó egység segítségével az volt meghatá­rozható, hogy a társadalom számára a 110 km/h sebességhatára gépkocsi piaci értéke 1.001.000,- Ft, míg az egyén részére ugyanez 1.005.000,- Ft. Természetesen több eltérő jel­lemző esetében az értéknövekedés és értékcsökkenés összegezhető. Általában 300 kvalitást fontolhat meg egy ember mielőtt választ, de ez a Non-Subjective Valuing® segítsége nélkül gyakorlatilag nem megoldható.

Második példa:

Tegyük fel, hogy az alábbiakban bemutatott felméréssorozat azt mutatja meg, hogy az át­lagember számára egy autó csomagterének nagysága a fontossági skálán a 8-as értéket, az autó menettulajdonságai a 7-es értéket, megbízhatósága a 9-es értéket képviseli. Minden tulajdonsá­got a 0-10 skálán kifejezve, ahol a 10 a legfontosabb értéket képviseli.

Így a pontokban mért értékek 8 + 7 + 9 = 24, azaz a 24 alkotja itt a 100 %, amely pontok a tulajdonságok összességéhez viszonyított százalékos megadásban a következők 8: 0,24 = 33 %; 7:0,24 = 30 %; 9: 0,24 = 37 %.

Ha egy autó – amely minden szempontból átlagos, beleértve a csomagtér nagyságát, a me­nettulajdonságokat, a megbízhatóságot – 10.000 dollárba kerülne, akkor, ha az eljárás során pon­tosan feltártuk, hogy a valóban létező, vizsgált autó csomagtere 10 %-kal nagyobb, mint az összehasonlító egység gépkocsié, menettulajdonságai 15 %-kal rosszabbak és megbízhatósága 25 %-kal jobb az összehasonlító egység gépkocsiénál, akkor az eredmény adatbázisban a cso­magtér nagyságát illetően 3.630 dollár, a menettulajdonságot illetően 2.550 dollár, míg a megbízható­ságot illetően 4.625 dollár lenne, a vizsgált gépkocsi adott tulajdonságának pénzben kifejezett ér­téke, vagyis ez a gépkocsi valójában 10.805 dollárt érne.

Harmadik példa:

Jelen eljárás változatnál bemutatjuk, hogy hogyan tértek el egymástól egy egyedülálló férfi

és egy családos ember értékelési szempontjai az illető gépkocsi csornagterének nagyságát ille­tően, amikor az autó menetsebességét, megbízhatóságit és egyéb további 297 tulajdonságát illetően megegyeztek. A példában szereplő összehasonlító egységet képező autó 10.000 dollárt ért, egy adott vizsgált gépkocsi ezen két konkrét érdeklődő számára a következő értékkel bírt:

A képzeletbeli összehasonlító egység autóra a családos ember által megadott tulajdonság/ár megoszlás

Csomagtér nagysága: 9 Menettulajdonságok: 7. Megbízhatóság: 9.

Összes tulajdonság mutató összege: 25 = 100 %.

Csomagtér nagyság ára így 9: 0,25 = 36 % = 3.600 dollár + 10 % = 360 dollár.

Menettulajdonságok ára így 7 :0,25 = 28 % = 280 dollár – 15 % – – 420 dollár

Megbízhatóság ára így 9:0,25 = 36 % = 3600 dollár + 25 % = 900 dollár

Összes tulajdonság mutató összege: 840 dollár

Csomagtér nagysága 1. Menettulajdonságok 7. Megbízhatóság 9.

Összes tulajdonság mutató összege: 17 = 100

Csomagtér nagyság ára így 1:0,17 = 6 % = 600 dollár + 10 % _ 60 dollár

Menettulajdonságok ára így 7:0,17 = 40 % = 4.100 dollár – 15 % = – 615 dollár

Megbízhatóság ára így 9:0,17 = 53 % = 5.300 dollár + 25 % = 1.325 dollár

Összes tulajdonság mutató összege: 770 dollár

A képzeletbeli összehasonlító egység autóra az egyedülál1ó férfi által megadott tulajdon­ság/ár megoszlás:

A vizsgált autó értéke ennek megfelelően a nőtlen férfi számára 10.770 dollár, az átlag polgár számára 10.805 dollár, míg a családos férfi számára 10.840 dollár.

A találmány szerinti eljárás jól alkalmazható különböző területeken a vagyoni értékek gyors, pontos és objektív meghatározására függetlenül a becslést végző szakértelmétől és a vizsgálan­dó dolog mibenlététől.

ñàìîäâèæóùèéñÿ óìíûé ìóäðûé sensé genre raisonnable interijento eigo yonrinsha

jouyousha o-tomobiru jidousha

igazi nyerhet okosság, elõny âûãîäà fordel pré voordeelvantaggio guadagno myouri adobante-ji ki yaku riten ri bengi vantagem âûãîäà

företräde övertag försteg förm n nytta fördel Non-Subjective Valuing® objectivity